Büntetőtörvénykönyvünk átfogó reformra szorul. Összhangba kell hozni az aláírt és kihirdetett nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeinkkel, valamint a piacgazdaság kialakulásával együtt járó új helyzettel, meg kell változtatni, továbbá azokat a bűncselekményeket, amelyek a büntetőjogi felelősséget indokolatlanul szélesen, vagy értelmezhetetlen fogalmakkal határozzák meg.

Az átfogó reform hosszabb időt igényel, vannak azonban olyan területek, ahol azonnali változtatásra van szükség.

I .

E szempontokat figyelembe véve a következő konkrét változtatásokat javasoljuk:

1. Összeesküvés miatt jelenleg a fennálló rend békés megváltoztatására való törekvés is büntethető, ha azt legalább két ember latolgatja.
   
   
   E helyett az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására, az ország függetlenségének, területi épségének megsértésére irányuló szervezetben tevékeny szerepet vállaló személyeket kell büntetni, továbbá azt a személyt, aki a hatalom erőszakos megszerzésére, illetve jogellenes erőszakkal vagy erőszakkal való fenyegetéssel történő megtartására irányuló cselekményt követ el, valamint azt is, aki külföldi kormányt arra törekszik rábírni, hogy Magyarországgal szemben ellenséges cselekményt kövessen el, különösen, hogy Magyarország belügyeibe fegyveresen beavatkozzon .
   
   
2. Lázadás miatt minden 20-25 embert számláló csoportosulás tagjai felelősségre vonhatóak, ha bármilyen formában kifejezik a politikai, szociális, vagy gazdasági helyzettel kapcsolatos elégedetlenségüket.
   
   Helyette az olyan tömegcsoportosulást kell bűncselekménynek minősíteni, amelynek résztvevői erőszakos cselekményeket követnek el avégett, hogy a legfelsőbb állami szerveket alkotmányos jogkörük szabad gyakorlásában akadályozzák, vagy intézkedésre kényszerítsék.
   
   
3. Az izgatás /és a csaknem azonos szövegű közösség megsértése/ nagymértékben alkalmas a szabad véleménynyilvánítás megakadá-lyozására, a politikai viták tárgyalóterembe terelésére. Erősen ideologikus töltetű, jogilag értelmezhetetlen fogalmakat tartalmaz /szocialista meggyőződés, szocializmus érdekében kifejtett tevékenység/ és kriminalizálja a magánszférát.
   
   Állam elleni bűncselekményként csak az állami jelképek nyilvános megsértését kell büntetni.
   
   Továbbra is büntetni kell a népek, nemzetiségek, felekezetek vagy fajok elleni gyűlöletet kifejező cselekményeket, de nem az állam elleni, hanem a közrend elleni bűncselekmények között; közösség elleni izgatásként.
   
   A fenti három pontban foglalt bűncselekmények tényállásai! a Független Jogász Fórum kidolgozta ás az elkészült szöveget megküldi az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó független politikai szervezeteknek és - tájékoztatásul - az Igazságügyi Minisztériumnak.
   
   
4. A merényletet – az új alkotmány létrehozásáig – hatályon kívül kell helyezni.
   
   Ez a bűncselekmény egy emberölés, vagy testi sértés, amelyet - a szocializmus érdekében kifejtett tevékenysége miatt - népképviseleti szerv tagja, állami szervnél vagy társadalmi szervezetnél irányító tevékenységet betöltő személy ellen követnek el.
   
   A szocializmus érdekében kifejtett tevékenység jogilag értelmezhetetlen fogalom. A társadalmi szervezetek, állami vállalatok és intézetek vezetőinek védelme nem tartozik az államvédelem területére. Az ezután visszamaradó személyi körbe tartozók mind hivatalos személynek minősülnek, így őket a törvény egyéb szabályai alapján is fokozott védelem illeti meg.
   
   Az államot képviselő legmagasabb rangú személy /vagy személyek/ élete és testi épsége elleni támadást - annak motívumától függetlenül - állam elleni bűncselekménynek tekinti a legtöbb ország büntetőjoga, ezért az új alkotmány hatálybalépésével egyidejűleg és annak megfelelően, a merényletet újra kell szabályozni. Az átmeneti időre elegendőnek tűnnek az életet, testi épséget és a hivatalos személyt védő tényállások.
5. A más szocialista állam sérelmére elkövetett bűncselekményt hatályon kívül kell helyezni.
   
   Az állam elleni bűncselekmények közé csak a magyar állam ellen elkövetett cselekmények tartoznak. A külföldi államok és képviselőik védelmére - megkülönböztetés nélkül -egy új fejezetet kell alkotni.
   
   
6. Az állam elleni bűncselekmények büntetési tételeiből törölni kell a halálbüntetést.

II.

1. A közveszélyes munkakerülés büntetendővé nyilvánításának indoka az a feltételezés, hogy a munkaviszony hiánya a munkanélküli hibája, és aki nem dolgozik, az bűncselekmények elkövetéséből tartja fenn magát.
   
   
   Az első feltételezésről ma már nyilvánvaló, hogy hibás, a második pedig vagy nem bizonyítható és akkor sérti az ártatlanság vélelmét, vagy igen', akkor viszont az elkövetett bűncselekmény miatt amúgy is büntetés jár.
   
   
2. Szükségtelennek tartjuk az üzérkedés büntetőjogi szankcionálását. Ha egy kereskedelmi tevékenységre, vagy vállalkozásra „igény van” – akkor végezze azt bárki, ha ért hozzá és adózik jövedelme után. Az engedély esetleges hiánya legfeljebb szabálysértési jogkövetkezménnyel járhat. Árúval indokolatlan közbenső kereskedés egy piacgazdaságban kizárt. Ha a kereskedéshez vám-, deviza-, vagy adó-bűncselekmény kapcsolódik, azért feleljen az elkövető, de ne önmagában a kereskedés vagy vállalkozás folytatásáért.
3. A devizaszabályok nagy részének megsértését a társadalom erkölcsileg nem ítéli el. A jogkövető magatartás a bonyolult és életszerűtlen szabályozás miatt nagyrészt el sem várható. Nem véletlen, hogy a deviza bűncselekmények elbírálásakor a jogász szakképzettséggel rendelkező bírót, jogkérdésben, nevezetesen a devizaszabályok megsértése ügyében, szakértő segíti.
   
   Javasoljuk, hogy a büntetőjog csak a tényleges és jelentős deviza érdek -sérelmet okozó magatartásokat rendelje büntetni úgy, hogy ezeket a Btk tételesen sorolja fel.
4. A gazdálkodási kötelezettségeket sértő bűncselekményeket - melyek a tervutasításos gazdálkodási rendszeren alapulnak és így időszerűtlenek - törölni kell a Btk -ból.
   
   A gazdaságot nem a büntetőjog, hanem a tisztességes verseny szabályozhatja csupán.
5. Szükséges viszont, már most szabályozni a "csalárd és vétkes bukás" körét, mert a jogutód nélküli felszámolás - ha azt pazarlás, felelőtlenség, a vagyon elherdálása előzte meg, és jogtalan haszonszerzés, vagy az üzletfelek kijátszása céljából történt - nem maradhat büntetlenül .
6. Ugyancsak szükséges büntetni azt, aki a lakosságot, vagy annak egy részét élet, testi épség vagy egészség, szabadság , vagy vagyon elleni támadással fenyegeti, és ezzel félelmet vagy riadalmat okoz.
   
   Az ilyen cselekmény - bár a társadalom erkölcsileg elítéli és veszélyessége nem vitatható - a jelenlegi Btk alapján nem büntethető.

a Független Jogász Fórum