Az ELTE Pollack Mihály téri épületének tükörterme 1988. november 5.-én – a nevem napján – zsúfolásig megtelt. Nem egészen kétszáz meghívót küldtünk ki, legfeljebb száz résztvevővel számoltunk, s végül úgy százötvenen jöttek el. A Felhívás szövegét mindenkinek kiosztottuk.
Jobbnál jobb felszólalások hangzanak el, remek a hangulat. Horváth Balázs veszprémi ügyvéd az MDF nevében üdvözli a Jogászfórum megalakulását, aztán Muskovszky Gábor – aki kiváló öttusázóként és párbajtörőzőként lépett az ügyvédi pályára – szövegmódosító javaslattal áll elő. Egyértelművé kell tenni – mondja némi forradalmi hevülettel – hogy a Független Jogász Fórum a többpártrendszer kialakulását tűzte ki céljául.

(Dr. Horváth Sándor írása)
Nem célom, hogy ezeknek a hónapoknak eredményeit elemezzem és értékeljem, ez a tör-ténetírás feladata. Az ma már egyértelműen megállapítható, hogy a Fórum szerepe a rendszer változásban kimagaslóan jelentős volt, bizonyos értelemben betöltötte egy konstruktív ellenzéki párt szerepét, felhasználva szakmai ismereteit és a közéletben való jártasságát. Bár mindig hangsúlyoztuk, hogy a tevékenységét az 1879-ben alakult Ma-gyar Jogászegylet szellemében és a magyar jogélet nemes hagyományai szerint folytatja – az adott  helyzet elsősorban a közéleti tevékenységet követelte meg. Ehhez tartozott pl. az, hogy az 1990 évi választást megelőzően elkészítettük a választási etikai kódexet, amelyet aztán a következő választás előtt is felhasználtak.

Az 1990 évi választás és az Antall kormány megalakulása lassú változást indított el a Fórum életében is. Kónya Imre parlamenti és pártpolitikai szerep vállalása már nem fért össze fórumbeli munkájával, így Bártfay Pál lett hivatalosan is a szervezet képviselője és a választmány elnöke. A fórum elismertségét és szerepét jól mutatja, hogy 1990 októberében Siófokon olyan 3 napos tanácskozást rendeztünk, melyen dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész, dr. Balsai István igaz-ságügy miniszter mellett résztvett és előadást tartott Demszky Gábor, Haraszti Miklós és záróbeszédet mondott dr. Békés Imre egyetemi tanár, megemlékezve az 1956 október 23-diki forradalomról.

...Az első ülésén, az emelkedett hangulat ellenére, mégis akadt egy olyan kérdés, amiből szóváltás kerekedett, s ami azért jelezte az egyes szervezeten belüli nézetkülönbségeket is. Orbán Viktor kérdést intézett a szociáldemokraták képviselőjéhez, hogy miként kell felfogni a párt március 15-i közös ünneplését az MSZMP-vel. Van-e ez esetén túlmenő jelentősége is együttműködésüknek? - tette fel a kérdést. Révész T. Mihály azt válaszolta, hogy máshonnan nem érkezett meghívás. Orbán nem hagyta magát. Nem küldtek meghívót az ellenzékiek Szabadság téri ünneplésére sem, mondotta: az ment oda, aki úgy érezte, oda kell mennie. Kónya Imre határozott volt. Ne ködösítsünk! - mondotta.  A kérdéseket határozottan tisztázni kell. Miért vett reszt ezen az ünnepségen az MSZMP oldalán az SZDP ? Révész T. Mihály most mar letette a fegyvert, röviden válaszolt: "Malőr volt"...