A Független Jogász Fórum szeptember 16-i tanácskozásán áttekintet te az általa életre hívott Ellenzéki Kerekasztal tevékenységét, értékelte annak célját és jelentőségét, valamint az EKA és az FJF kapcsolatát, majd állást foglalt az ellenzéki politikai erők egységének szükségességéről.

A FÜGGETLEN JOGÁSZ FÓRUM ÁLLÁSFOGLALÁSA

AZ ELLENZÉKI POLITIKAI ERŐK EGYSÉGÉRŐL

Az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte óta eltelt fél esztendőben sok minden megváltozott Magyarországon. Változatlan azonban a társadalom igénye az ellenzék összefogására, hiszen a megkövesedett diktatórikus rendszert csakis az egységes ellenzék képes lebontani. És változatlanul érvényes mindaz, amit az EKA létrehozására vonatkozó felhívásunkban 1989. március 15-én megfogalmaztunk.

Az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte jelentősen felgyorsította a demokratikus átalakulási folyamatot. A szétforgácsolt és a megosztási törekvésekkel szemben védtelen ellenzéki szervezetek összefogásával valóságos politikai erö állt fel a kizárólagos hatalommal rendelkező kommunista párttal szemben. Az egyesült ellenzék tömegdemonstrációkkal hitelesített politikai erejét nem lehetett többé figyelmen kívül hagyni. A hatalom birtokosai kezdetben ugyan tudomásul sem akarták venni az ellenzéki egység létrejöttét, majd különböző manőverekkel kísérletet tettek az EKA feldarabolására, de két hónap elteltével végülis belátták, hogy kénytelenek az Ellenzéki Kerekasztalt egységes tárgyalófélként elfogadva, a demokráciába való békés átmenet feltételeit biztosító szabályok kialakítását az ellenzékkel folytatott  tárgyalásokon kötött megállapodásokra bízni.

Az Ellenzéki Kerekasztal tevékenysége két szakaszra bontható, amelyek között a határvonalat a háromoldalú tárgyalások kezdetével lehet meghúzni. Az első szakaszban az EKA önmaga elismertetéséért, egységének fenntartásáért küzdött a hatalom megosztási kísérletei ellenében és annak érdekében, hogy mielőbb létrejöjjenek a szabad választás feltételeinek megteremtését célzó, kötelező döntéseket hozó érdemi tárgyalások, a valóságos politikai viszonyoknak megfelelően az ellenzék és a hatalom képviselői között. Ebben a szakaszban nagy szerep jutott a Független Jogász Fórumnak az egység létrehozásában és megóvásában, az EKA működésének szervezésében és összehangolásában, a politikai álláspontok egyeztetésében. A második szakasz a parlamenti tárgyalások  időszaka, amelyben a Független Jogász Fórum tagjai a tárgyaló szakbizottságokban segítették az EKA munkáját.
Az Ellenzéki Kerekasztalban megvalósult ellenzéki egységnek az volt a célja, hogy leültesse a tárgyalóasztalhoz a kommunista párt képviselőit és kikényszerítse a szabad választás feltételeinek megteremtésére alkalmas törvények meghozatalát. A tárgyalások befejezésével az Ellenzéki Kerekasztal elérte célját, betöltötte hivatását, ezért csakhamar megszűnik.

III.

Nem szűnik meg azonban a szüksége az ellenzéki összefogásnak. Az Ellenzéki Kerekasztal a múlt. A jelen feladata az ellenzék új egységének  megteremtése. A jövő pedig a demokratikus Magyarország, amelyhez sokkal közelebb vitt az Ellenzéki Kerekasztal, és amelyet a magyar társadalomba szervesen beépülő és egymással összhangban működő ellenzéki szervezetek közösen teremthetnek meg.
Sorsdöntő pillanathoz érkeztünk. Az Ellenzéki Kerekasztal lényegében felbomlott, ugyanakkor már szinte megindult a negyven év óta első szabad választást előkészítő politikai küzdelem. Lehet, hogy az ország sorsa nem elsősorban a választásokon, hanem az azt megelőző hónapokban fog eldőlni. A most induló politikai küzdelmektől függ, hogy lesz-e az országnak olyan kormányzóképes ereje, amelyet az emberek őszinte bizalommal elfogadnak akkor is, ha életkörülményeik egy ideig még nem javulhatnak.
Az ellenzék csak összefogással vívhatja ki a társadalom bizalmát. Az összefogás lehetséges módozatait haladéktalanul meg kell találni.

IV.

Az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte nagymértékben növelte az ellenzék hitelességét, hiszen azzal, hogy a szerveződés ilyen korai időszakában - amikor az egyes szervezetek önmagukat igyekeznek megfogalmazni - képesek voltak egymással összefogni, bebizonyították hogy hajlandók önös érdekeiket mindannyiunk érdekei alá helyezni.
Ugyanakkor a korlátozott nyilvánosság mellett folyó parlamenti tárgyalássorozat alkalmat adott olyan látszat keltésére is, mintha az új elit a régivel próbálna a nép feje fölött osztozkodni, miközben a tárgyalások nagymértékben lekötötték az aktív ellenzék jelentős részének energiáját és így háttérbe szorult az emberekkel való kapcsolatteremtés és a tömegek körében folytatott politikai tevékenység.
A tárgyalások befejeztével az ellenzéki szervezetek vezetői szorosabb kapcsolatot kereshetnek a helyi ellenzéki kerekasztal-mozgalommal. Az FJF március 15-i felhívásának legörvendetesebb eredménye ugyanis az, hogy az Ellenzéki Kerekasztal megalakítása nyomán de attól függetlenül, spontán módon, szerte az országban és a főváros kerületeiben egyre-másra jönnek létre a helyi ellenzéki kerekasztalok, esélyét teremtve ezzel a társadalomba beágyazódott, alulról jövő, valódi ellenzéki tömegmozgalom kibontakozásának. Ez a mozgalom az EKA valószínű megszűnését követően is tovább fog élni.
A helyi ellenzéki kerekasztalokban kitűnő együttműködés tapasztalható az egyes ellenzéki szervezetek helyi csoportjai között. A pótválasztások  eredményei kézzelfoghatóan bizonyították az ellenzéki együttműködés erejét. Az ellenzék közös jelöltjeinek győzelme a helyi kerekasztal-mozgalom első gyümölcse. Az együttműködés körét a jövőben is a helyi szervezetek  javaslatai alapján indokolt meghatározni, hiszen ők ismerik legjobban a közös fellépés lehetőségeit.

V.

A helyi együttműködés mellett azonban a felbomló EKA helyébe az ellenzéki pártoknak létre kell hozni a választásokra való felkészülés igényeinek megfelelő központi egyeztető fórumot.
Egyetértünk ugyan azzal, hogy az ellenzéki szervezetek előzetes választási koalícióval nem akarják a választás szabadságát korlátozni, és mi is fontosnak tartjuk, hogy kiderüljön, vajon melyik szervezet mögött milyen támogatottság áll. Mindenképpen el kell azonban kerülni azt, hogy a választási küzdelmek során az ellenzéki szervezetek egymás ellen harcoljanak, propagandájuk egymás ellen irányuljon. Ez pedig folyamatos kapcsolattartást igényel, hogy a felmerülő vitás helyzeteket egymás közötti tárgyalások útján lehessen megoldani. Ilyen egyeztető fórum hiányában a  választási küzdelem óhatatlanul egymás ellen fordul és elmérgesedik. Ha az ellenzéki szervezetek a ténylegesen meglévő vagy éppen félreértéseken alapuló ellentéteiket felnagyítva egymás ellen politizálnak, ezzel hitelességüket csökkentik, pedig ennek a becsapott népnek most új hitre és bizalomra, az országnak pedig hiteles politikai erőkre van szüksége.
Erre csak az ellenzéknek van esélye, hiszen a lejáratódott kommunista párt az elkövetkező jó néhány évben semmilyen színre átfestve sem válhat hitelessé. A négy évtizedes kommunista uralom ámításnak bizonyult ígéretei és képmutató hazugságai - az elszenvedett megaláztatások közepette - a hitetlenség áthatolhatatlan falát emelték a magyar nemzet és a kommunista párt közé.
Látni kell azonban, hogy e hitetlenség egyik következménye a politikával szemben általánosságban megnyilvánuló bizalmatlanság. Így a kommunista párt által okozott súlyos bizalmi válság - paradox módon - e párt politikai ellenfeleit is sújtja. Az emberek nem hisznek a kommunistáknak, de az ellenzéknek is alig. Maga a politika gyanús. Nem hiszik, hogy értük is lehet politizálni, úgy gondolják - mert így tapasztalták - a politika egyetlen célja a hatalom, így az ellenzéki pártoknak sem az ország érdeke a fontos, hanem a hatalom megszerzése. Mindegyik erre törekszik - mondják - ahelyett, hogy összefognának, egymást igyekeznek lejáratni, saját esélyeik növelése érdekében.
Tudjuk, hogy ez a vélekedés igazságtalan, de általános. Az Ellenzéki Kerekasztalnál szerzett tapasztalataink alapján állítjuk, hogy az ellenzéki szervezetek őszintén törekszenek a nemzet boldogulására, de - hatalom híján - csak szavakkal tudják jószándékukat bizonyítani. Ez azonban kevés, különösen ma, amikor az uralkodó párt már az ellenzék érveit és retorikáját is kisajátította. Egyetlen konkrétum, amivel az ellenzék szándékainak őszinteségét és a nemzet sorsáért érzett felelősségét bizonyíthatja hatalom hiányában is - és amelyet a jelenlegi hatalom ki nem sajátíthat - hogy egységet teremt soraiban.
Elismerjük, hogy a pártosodás természetes, és a magyar társadalom politikai tagozódása szempontjából szükséges jelenség. Örvendetes, hogy megindult, mert e folyamat kiteljesedése a majdani demokrácia működésének egyik legfőbb feltétele. De ma még nem a demokrácia működtetése, hanem  megteremtése a feladat. A mindent behálózó diktatórikus rendszer megváltoztatása csak az ellenzéki erők összefogása útján lehetséges.

a Független Jogász Fórum