A Független Jogász Fórum 1989. január 20.-án tartott kibővített választmányi ülésén lefolyt vita alapján az alábbi nyilatkozatot teszi közzé:
Az Új Márciusi Front az javasolja, hogy az MSZMP gyakorlati kezdeményezése nyomán a különböző társadalmi, politikai szervezetek és mozgalmak részvételére Országos Nemzeti Bizottság néven jöjjön létre egy tanácskozó testület. Az UMF felhívása szerint az Országos Nemzeti Bizottság" elsődleges feladata, hogy a folyamatos politikai együttműködés keretében elősegítse az új alkotmány és a hozzákapcsolódó alapvető törvények, a demokrácia csomagterv megvalósulását." Ezzel a célkitűzéssel a Független Jogász Fórum nemcsak egyetért, hanem azt sajátjának is tartja. A cél megvalósításának az UMF által javasolt módja azonban már nem teszi lehetővé az ilyen egyértelmű állásfoglalást.
Tény, hogy Magyarország súlyos politikai és gazdasági válságban van. Vitathatatlan, hogy ebből a válságból minden erőnket összeszedve, ki kell lábalni. Meggyőződésünk, hogy a kiút keresése és megtalálása mindannyiunk, az egész nemzet közös ügye, s hogy ezt minél kisebb megrázkódtatással tudjuk elérni -az alapvető fontosságú. Az is vitathatatlan, hogy a párbeszéd, egymás véleményének a megismerése és átgondolása, a többség számára elfogadható megoldások közös kialakítása nélkül nem jutunk ki jelenlegi helyzetünkből Tény, hogy a magyar társadalom az önszerveződésnek még csak az elején tart. Tagjainak többsége szorong, elkeseredett, nem tud eligazodni a mai helyzetben Sokkal szerencsésebb lenne egy, a mainál jóval szélesebb aktív bázisra támaszkodó szervezetek konszenzus kialakítása. A várakozásra azonban nincs időnk. Minden tétlenül eltöltött nap beláthatatlan veszélyeket hordoz. De ugyanilyen következményekkel járhatnak a végiggondolatlan, elhamarkodott lépések. Borotvaélen táncolunk.
Úgy gondoljuk, hogy ebben a helyzetben csak helyeselhető lehet minden olyan lépés, amelyet a megegyezés minél szélesebb alapokra helyezés irányába teszünk. Ellenkező esetben csak valamivel erősebb akarat előtt meghajlásról lehet szó. Ebből következően csak akkor lehet elfogadni az Országos Nemzeti Bizottság létrejöttének tervét, ha az egyenlő jogú felek együttműködésén alapul.
A pártok és a leendő pártok ezen kívül nyilván megfontolják, hogy saját arculatuk kialakítása, önszerveződésük és politikai hitelük nem kerül e veszélybe egy idő előtti "koalícióval". Az önszerveződési folyamat kiszélesedése alapfeltétele annak, hogy a szervezetek és erőviszonyaik a társadalom valóságos érdektagoltságát fejezzék ki, és ez nem az egyes szervezetek, hanem az egész nemzet létérdeke. Ebben a kérdésben felelősen állást foglalni csak széles körben lefolytatott nyílt viták alapján lehet. Úgy gondoljuk viszont, hogy az UMF javaslatának a törvényalkotással való összefüggéseiről - már csak hivatásunk okán is - a Független Jogász Fórumnak ki kell fejtenie a véleményét.
Az Új Márciusi Front javaslatának mindhárom változatában az Országos Nemzeti Bizottság szerepe az alapvető törvények előkészítése és a parlament elé terjesztése.
Az alapvető törvények előkészítésére és kidolgozására véleményünk szerint is a legalkalmasabb egy, a különféle társadalmi politikai erők bázisán létrejövő és egyenjogú felek konszenzusa alapján működő testület. A tervezetek parlament elé terjesztése azonban nem tartozhat az ONV hatáskörébe. Ez ellentétes a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénnyel, de attól tartunk, hogy minden ország szabályozásával. Törvényjavaslatot a parlament elé társadalmi szervezet nem terjeszthet. E jogtechnikai kifogáson túl azonban az Országos Nemzeti Bizottságnak a felhívásában körvonalazott szerepével alapvetően egyetértünk.
Az Országos Nemzeti Bizottság által kidolgozott tervezetek elfogadására javasolt három változattal azonban nem.
Az első két változatban a jelenlegi - a harmadik változatban pedig egy „többpártrendszerre szabott” és a tavaszi ülésszakon meghozandó választójogi törvény alapján megválasztott új országgyűlés fogadná el az ONB által kidolgozott tervezeteket. Az első két verziót azért nem tudjuk elfogadni, mert a megváltozott politikai viszonyokat összetételében nem tükröző testület fenntartására az igazi változást következetesen megvalósító törvényjavaslatok leszavazását eredményezhetné. Az első változat ezen kívül azt is jelentené, hogy eleve lemondunk annak lehetőségéről, hogy egy népképviselet alapján álló testület a nemzet jövőjét meghatározó törvények meghozatalában valós szerepet játsszon.
A harmadik változattal pedig azért nem értünk egyet, mert többpártrendszerre alapozott választójogi törvényt olyan országban lehet hozni, ahol - nemcsak csirájában és a lakosság többségének feltehető támogatása mellett, hanem ténylegesen - legalább két nagy, aktív tömegbázissal rendelkező párt működik. Ma Magyarországon pedig - bár a normális létezés alapfeltételének tartjuk - tudomásul kell vennünk, hogy ilyen többpártrendszer nem létezik. Véleményünk szerint - mint ahogyan ezt a Független Jogász Fórum november 27.-i tanácskozásán elfogadott állásfoglalásban kifejtettük a mai helyzetben egy dekraláltan ideiglenes jellegű, egyszeri alkalomra hozott választójogi törvény meghozatalára van szükség - ebben egyetértünk az igazságügyi miniszternek egy sajtótájékoztatón elhangzott véleményével /Magyar Hírlap 1989. január 12.-i szám 2. oldal/ - olyan törvényre, amely a jelenlegi felemás helyzetünkben leginkább alkalmas lehetne arra, hogy az országgyűlés önmagát történő feloszlatása mellett ez év nyarára előrehozott választások alapján a társadalom érdektagoltságát kifejező parlament jöjjön létre.
Vitathatatlan, hogy ennek a célnak maradéktalanul csak egy többpártrendszeren alapuló választójogi törvény felel meg - de csak akkor - ha majd a pártok ténylegesen kialakulnak, országosan megszerveződnek, programjuk széles körben ismertté lesz és megindul közöttük a kiválasztódás természetes folyamata. Néhány hónapon belül ez nem lehetséges, ezért az egyszeri alkalomra szóló deklaráltan ideiglenes jellegű választójogi törvény szükségszerűen és a helyzetnek megfelelően csak "Felemás" lehet, a pártok mellett tartalmaznia kell az egyéb szervezetek és meghatározott számú választópolgár közvetlen jelöltállítási jogát is.
Az Új Márciusi Front az javasolja, hogy az MSZMP gyakorlati kezdeményezése nyomán a különböző társadalmi, politikai szervezetek és mozgalmak részvételére Országos Nemzeti Bizottság néven jöjjön létre egy tanácskozó testület. Az UMF felhívása szerint az Országos Nemzeti Bizottság" elsődleges feladata, hogy a folyamatos politikai együttműködés keretében elősegítse az új alkotmány és a hozzákapcsolódó alapvető törvények, a demokrácia csomagterv megvalósulását." Ezzel a célkitűzéssel a Független Jogász Fórum nemcsak egyetért, hanem azt sajátjának is tartja. A cél megvalósításának az UMF által javasolt módja azonban már nem teszi lehetővé az ilyen egyértelmű állásfoglalást.
Tény, hogy Magyarország súlyos politikai és gazdasági válságban van. Vitathatatlan, hogy ebből a válságból minden erőnket összeszedve, ki kell lábalni. Meggyőződésünk, hogy a kiút keresése és megtalálása mindannyiunk, az egész nemzet közös ügye, s hogy ezt minél kisebb megrázkódtatással tudjuk elérni -az alapvető fontosságú. Az is vitathatatlan, hogy a párbeszéd, egymás véleményének a megismerése és átgondolása, a többség számára elfogadható megoldások közös kialakítása nélkül nem jutunk ki jelenlegi helyzetünkből Tény, hogy a magyar társadalom az önszerveződésnek még csak az elején tart. Tagjainak többsége szorong, elkeseredett, nem tud eligazodni a mai helyzetben Sokkal szerencsésebb lenne egy, a mainál jóval szélesebb aktív bázisra támaszkodó szervezetek konszenzus kialakítása. A várakozásra azonban nincs időnk. Minden tétlenül eltöltött nap beláthatatlan veszélyeket hordoz. De ugyanilyen következményekkel járhatnak a végiggondolatlan, elhamarkodott lépések. Borotvaélen táncolunk.
Úgy gondoljuk, hogy ebben a helyzetben csak helyeselhető lehet minden olyan lépés, amelyet a megegyezés minél szélesebb alapokra helyezés irányába teszünk. Ellenkező esetben csak valamivel erősebb akarat előtt meghajlásról lehet szó. Ebből következően csak akkor lehet elfogadni az Országos Nemzeti Bizottság létrejöttének tervét, ha az egyenlő jogú felek együttműködésén alapul.
A pártok és a leendő pártok ezen kívül nyilván megfontolják, hogy saját arculatuk kialakítása, önszerveződésük és politikai hitelük nem kerül e veszélybe egy idő előtti "koalícióval". Az önszerveződési folyamat kiszélesedése alapfeltétele annak, hogy a szervezetek és erőviszonyaik a társadalom valóságos érdektagoltságát fejezzék ki, és ez nem az egyes szervezetek, hanem az egész nemzet létérdeke. Ebben a kérdésben felelősen állást foglalni csak széles körben lefolytatott nyílt viták alapján lehet. Úgy gondoljuk viszont, hogy az UMF javaslatának a törvényalkotással való összefüggéseiről - már csak hivatásunk okán is - a Független Jogász Fórumnak ki kell fejtenie a véleményét.
Az Új Márciusi Front javaslatának mindhárom változatában az Országos Nemzeti Bizottság szerepe az alapvető törvények előkészítése és a parlament elé terjesztése.
Az alapvető törvények előkészítésére és kidolgozására véleményünk szerint is a legalkalmasabb egy, a különféle társadalmi politikai erők bázisán létrejövő és egyenjogú felek konszenzusa alapján működő testület. A tervezetek parlament elé terjesztése azonban nem tartozhat az ONV hatáskörébe. Ez ellentétes a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénnyel, de attól tartunk, hogy minden ország szabályozásával. Törvényjavaslatot a parlament elé társadalmi szervezet nem terjeszthet. E jogtechnikai kifogáson túl azonban az Országos Nemzeti Bizottságnak a felhívásában körvonalazott szerepével alapvetően egyetértünk.
Az Országos Nemzeti Bizottság által kidolgozott tervezetek elfogadására javasolt három változattal azonban nem.
Az első két változatban a jelenlegi - a harmadik változatban pedig egy „többpártrendszerre szabott” és a tavaszi ülésszakon meghozandó választójogi törvény alapján megválasztott új országgyűlés fogadná el az ONB által kidolgozott tervezeteket. Az első két verziót azért nem tudjuk elfogadni, mert a megváltozott politikai viszonyokat összetételében nem tükröző testület fenntartására az igazi változást következetesen megvalósító törvényjavaslatok leszavazását eredményezhetné. Az első változat ezen kívül azt is jelentené, hogy eleve lemondunk annak lehetőségéről, hogy egy népképviselet alapján álló testület a nemzet jövőjét meghatározó törvények meghozatalában valós szerepet játsszon.
A harmadik változattal pedig azért nem értünk egyet, mert többpártrendszerre alapozott választójogi törvényt olyan országban lehet hozni, ahol - nemcsak csirájában és a lakosság többségének feltehető támogatása mellett, hanem ténylegesen - legalább két nagy, aktív tömegbázissal rendelkező párt működik. Ma Magyarországon pedig - bár a normális létezés alapfeltételének tartjuk - tudomásul kell vennünk, hogy ilyen többpártrendszer nem létezik. Véleményünk szerint - mint ahogyan ezt a Független Jogász Fórum november 27.-i tanácskozásán elfogadott állásfoglalásban kifejtettük a mai helyzetben egy dekraláltan ideiglenes jellegű, egyszeri alkalomra hozott választójogi törvény meghozatalára van szükség - ebben egyetértünk az igazságügyi miniszternek egy sajtótájékoztatón elhangzott véleményével /Magyar Hírlap 1989. január 12.-i szám 2. oldal/ - olyan törvényre, amely a jelenlegi felemás helyzetünkben leginkább alkalmas lehetne arra, hogy az országgyűlés önmagát történő feloszlatása mellett ez év nyarára előrehozott választások alapján a társadalom érdektagoltságát kifejező parlament jöjjön létre.
Vitathatatlan, hogy ennek a célnak maradéktalanul csak egy többpártrendszeren alapuló választójogi törvény felel meg - de csak akkor - ha majd a pártok ténylegesen kialakulnak, országosan megszerveződnek, programjuk széles körben ismertté lesz és megindul közöttük a kiválasztódás természetes folyamata. Néhány hónapon belül ez nem lehetséges, ezért az egyszeri alkalomra szóló deklaráltan ideiglenes jellegű választójogi törvény szükségszerűen és a helyzetnek megfelelően csak "Felemás" lehet, a pártok mellett tartalmaznia kell az egyéb szervezetek és meghatározott számú választópolgár közvetlen jelöltállítási jogát is.